30 KÖNYV, AMI OKOSABBÁ, BOLDOGABBÁ ÉS GAZDAGABBÁ TETT
Az élet nagy problémái már mind meg lettek oldva korábban.
Ha több pénzt akarsz, boldogabb akarsz lenni, jobban akarsz kommunikálni, magabiztosabb szeretnél lenni, mind van rájuk megoldás.
De persze rengeteg könyv van, és a bőség zavara könnyen halogatást tud eredményezni.
Ezért válogattam össze 30 könyvet, amiket mindenkinek bátran tudok javasolni, és a céljaidtól függően ki tudod választani, hogy melyikkel kezded.
Ahogy a világ leghíresebb befektetője, Warren Buffett is említette, a legjobb befeketés a saját tudásodba, a személyes fejlődésedbe való befektetés. Számomra ezek a könyvek teremtették meg a hátteret, hogy 6 év alatt több sikeres vállalkozást építsek, és az áloméletemet élhessem.
Ne becsüld alá tehát a fejlődési lehetőséget, amit az önképzés biztosít!
Tudom, hogy sokaknak az önfejlesztés sajnos egyet jelent a vonzás törvényével, az önmegerősítések ismételgetésével, vagy valamilyen misztikus dologgal.
Az alábbi könyvekben KIZÁRÓLAG kézzelfogható, a való életben eredményeket hozó tanácsokat találsz.
(Sok könyv a felsoroltak közül csak angolul érhető el, de ahol magyarul is megjelent, ott feltüntettem a magyar címet.)
Nathaniel Branden: The Six Pillars of Self-Esteem
Zseniálisan megírt könyv az önbecsülés fogalmának megalkotójától, dugig praktikus tanácsokkal. Ez a könyv annak idején nagyon sok mindent megváltoztatott a számomra, mert nagyszerűen világított rá, azokra a túlkompenzálásokra, amiket a legtöbben “magabiztosságnak” gondolnak.
Ahhoz, hogy igazi önbecsülésed legyen, tudatosan kell cselekedned, felelősséget kell vállalnod, érvényesítened kell a véleményed, akkor is ha ez konfrontációval jár, el kell fogadni, hogy lesznek hibáid és nehézségeid, kell, hogy legyen egy nagyobb célod és jelentőséged az életben, valamint szükséges, hogy összhangban élj az értékrendeddel, akkor is, ha nehéz.
Összességében a jó önbecsülés kegyetlen kemény munkának, és sok nehézség tudatos vállalásának az eredménye (ellentétben a “pszeudo-önbecsüléssel”, ami annyival lerendezi a dolgot, hogy “ha a tükörbe nézek, és azt mondom, hogy klassz ember vagyok, akkor jó az önbecsülésem”). A könyv tartalmáról részletesebben ebben a cikkben írtam.
Dale Carnegie: How to Win Friends & Influence People
(Magyarul megjelent: “Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket”)
Ez a könyv tartalmaz rengeteg olyan fontos tanácsot, amik elsőre talán túlzottan egyszerűnek tűnhetnek (sokan azt várják, hogy a hasznos tanács feltétlenül bonyolult is kell, hogy legyen, egy olyan dolog, amire ők még soha nem gondoltak), mégis zseniálisan működnek a való életben.
Mosolyogj, figyelj az emberekre, értsd meg, hogy mi a fontos a számukra. Hogy lett ennyire híres ez a könyv ilyen tanácsokkal, ez magától értetődő, nem? Mégis én azt gondolom, hogy a legjobb módja az emberek befolyásolásának, és egy jobb első benyomás tételére, ha valaki ezeket nagyon magas színvonalon meg tudja valósítani.
Én is nagyon sokáig voltam gátlásos szociális téren, és rengeteg munka volt ezt leküzdeni. Persze bonyolultabb (“fejlettebb”) tanácsokat vártam, de amint elkezdtem munkába tenni, működtek. Ellentétben a bonyolult tanácsokkal, amik sokszor mesterkéltként vágódtak le, és épp ellentétes hatást váltottak ki.
Robert Cialdini: Influence
(Magyarul megjelent: “Hatás – A befolyásolás pszichológiája”)
“A befolyásolás 6 fegyvere”. Kedvelhetőség, reciprocitás, szűkösség, társadalmi elfogadottság, következetesség és autoritás. A megfelelő körülmények között, megfelelően alkalmazva, ezek képesek elérni, hogy az emberek igent mondjanak neked.
Mindez persze nem hipnózis, nem lehet mágikusan elérni, hogy valaki azt csinálja, amit akarsz. De önmagában az, hogy könnyebbé teszed,hogy az emberek igazat adjanak neked, egyetértsenek az érveiddel, vagy jobban elfogadják a véleményed, számtalan helyzetben hasznos lehet.
Cialdini pedig valós élethelyzeteket és kutatásokat használ fel példának, rengeteg emlékezetes gyakorlati felhasználhatóságot eredményezve.
MJ DeMarco: Millionaire Fastlane
(Magyarul megjelent: “Gyorsítósáv a milliókhoz”)
Ez a könyv önmagában “okolható” a jelentős vagyoni gyarapodásommal kapcsolatban. A “járdán” közlekedő emberek (pénzügyi gondolkodás) elköltik a pénzüket, ők a tipikus fogyasztók. Bármennyit is keresnek, azt elköltik, és soha nem lépnek előre.
A lassúsávban közlekedő emberek csak megtakarítanak és befektetnek, de nagyon lassan haladnak csak, a “jó életet” csak öreg korukban élhetik (ha nem jön közbe semmi, pl: gazdasági válság). A gyorsítósávban közlekedő (gondolkodó) emberek pedig eszközöket építenek, amik dolgoznak helyettük.
Amit én csinálok, az egy kiszámított folyamat, betű szerint követve a gyorsítósávra vonatkozó gondolatokat.
Yuval Noah Harari: Sapiens
(Magyarul megjelent: Sapiens – Az emberiség rövid története”)
Mi a közös Mark Zuckerberg-ben, Bill Gates-ben és Barack Obamában? Tavaly mindhármuk olvasólistáján szerepelt ez a könyv.
Rengeteg gondolatébresztő eszmefuttatás, és következtetés az emberiség történelmének összefüggései alapján, tényleg egy madártávlati szemszögből nézve a történések alakulását.
Hogyan háziasított minket a gabona (az egészségesebb gyűjtögető életmódról a búzatáblákhoz kötve minket)? Miért szinte csak monoteista vallások vannak ma a világon, miközben pár száz éve mindenki politeista vallású volt?
De a könyv legfontosabb következtetése (szerintem), hogy az evolúció iszonyatos munkát igényelt, és hatalmas kockázatot vállalt, hogy a homo sapiens agya akkora legyen, amekkora. Faj szinten történt egy “döntés”, hogy nem fizikai, hanem szellemi erőre fogunk támaszkodni. Az agy lehetőségeinek kihasználása az egyik legmeghatározóbb dolog(nak kellene lennie) emberként.
Robert Greene: Mastery
(Megjelent magyarul: “A kiválóság hatalma”)
A kiválóság tanulható. És Robert Greene lebontja, hogy mit tettek a történelem kiválóságai az eredményeikért.
A gond az, hogy a mai világban mindenki tegnapra akarja az eredményeket, ezért egy üdítő változatosság, hogy Greene végigmegy az alázatos, kudarcokkal teli útján Proustnak, Fordnak, Mozartnak és da Vincinek.
Ebben a könyvben hallottam először a tacit tudásról, ami a folyamatok megértését jelenti, egy olyan dolog, amit nem lehet közvetlenül átadni, nem lehet szavakba önteni, csak tanácsot lehet adni. Egy olyan világban, ahol mindenki a felszínen létezik, felszínes célokkal és tudással rendelkezik, iszonyatosan értékes mesterré válni.
A legfontosabb gondolat, hogy a mesterré váláshoz képesnek kell lenned elvonulni, nem adni mások véleményére, és csak az eredményre fókuszálni.
Nassim Nicholas Taleb: Antifragile
Annyira tetszett ez a könyv, hogy hosszú cikket is írtam róla. Egy mondatban: biztonságra játszani nagyon veszélyes. A törékenység ellentéte nem a szilárdság, hanem az antitörékenység. Ha valami törékeny, akkor a stressz hatására összetörik, de ha szilárd/robusztus, akkor ellenáll. Ha valami antitörékeny, akkor erősebbé válik a stressz hatására.
Ez az apró, pici dolog mindent meg tud változtatni. Rengeteg ember elkeseredik, ha valami gond van, de néhányan megtalálják benne a lehetőséget, hogy megerősödjenek. Az előbbiek onnantól kezdve kerülni fogják a gondokat, mindenképp biztonságra játszanak (és ezzel el is vesztették az életük lehetőségeinek a többségét). Az utóbbiakra…majd azt mondja mindenki, hogy szerencséjük volt.
A könyv számtalan helyzetet és módot sorol fel, amikor JÓ, ha az élet nehézségeket gördít az utadba. Mert erőssé tesz, és mert…hát mert életképessé tesz (sajnos ez sokaknak nem adatik meg).
Eric Greitens: Resilience
Nem az számít, hogy mennyi ütést kapsz, hanem hogy mennyiszer állsz fel. A könyv (állítólag) a szerző által írt levelek, amiket egy seregben megismert barátjának küld, aki nehéz helyzetből áll fel.
A törések az ember életében mindig lehetőséget jelentenek a fejlődésre. És a mai ember legnagyobb átka a végtelen kényelem. Le lehet élni az életet úgy, hogy üveges szemmel meredsz magad elé, és azt mantrázod, hogy “minden rendben” (sokan meg is teszik).
De egyben van rengeteg mód is ellenállóbbá válni, és a könyv egyesít sok mentális trükköt, sztoicista filozófiát, és példázatokat. A kedvencem a “diabolosz” görög szó jelentése, ami azt jelenti, hogy “aki köveket dob az útra”. Bár mókásabb elképzelni a patás ördögöt ez alatt a fogalom alatt, igazából a legtöbb esetben magunk alkotjuk meg a problémákat, mi dobjuk a köveket az útra.
Mark Reiter: What Got You Here, Won’t Get You There
(Magyarul megjelent: Ami eddig működött, az nem visz tovább”)
Egy idő után az önfejlesztő könyvek nagyon repetitívek lesznek. Van egy csökkenő hasznosságuk. És éppen ezért nehéz nekem újat mutatni, de ez a könyv abszolút üdítő kivétel. A szerző felsorol 20 olyan szokást, ami sikeres embereket tart vissza attól, hogy még sikeresebbek legyenek.
A kellemetlen az volt, hogy a 20 szokás közül legalább 6 rám nagyon jellemző. Egy bizonyos szint után az embernek pont azt kell lecserélnie, ami korábban az eredményeinek a fő hajtóereje volt. Sok-sok hasznos tanács van a könyvben, de nekem ez volt a legfontosabb.
A 20 szokás listáját itt találjátok. Ha valaki kíváncsi, akkor 3-8-ig rám mind dühítően jellemző, szóval annál a résznél kicsit vacakul éreztem magam, hogy lehet a maradék 12 is mind hibám lesz:).
Seth Godin: Icarus Deception
(Magyarul megjelent: Ikarosz tévedése”)
Fiatal korában sokaknak a fejébe verik Daidalosz és Ikarusz történetét (nekem biztosan). Ikarusz mohó volt, az egekbe vágyott, a nap megolvasztotta a viaszt, amivel a tollak a szárnyára lettek rögzítve, és ezért a tengerbe veszett. Tanulság: maradj a kaptafánál.
Amit nem mondanak el, hogy Daidalosz figyelmeztette a fiát, hogy ne repüljön túl alacsonyan sem, mert elragadják a hullámok. És Seth Godin le is vonja a következtetést: nincs már szükségünk olyan emberekre, akik szolgaian betartják a szabályokat. Belőlük milliárdnyian vannak.
Olyan emberek kellenek, akik azt mondják, hogy “ÉN megcsinálom”. A társadalom persze azt mondja majd, hogy “ki vagy te, hogy azt gondolod, hogy kivételes vagy?”. Ez a te döntésed, hogy hagyod-e visszatartani magad.
Jim Paul: What I Learned Losing a Million Dollars
A könyv első fele hihetetlen szórakoztató elbeszélés egy tőzsdespekuláns meggazdagodásáról és bukásáról. A könyv második fele hihetetlen érdekes leírás arról, hogy hogyan viselkednek tömegként az emberek egy tőzsdei lázban (vagy más helyzetekben is).
Tömegeknek nincsenek döntései (mert csak egymást követik), egyéneknek vannak döntései (de könnyen elragad a tömeg). Az összes gazdasági összeomlást ez a jelenség okozza. A holland tulipánmániát, a gazdasági világválságot okozó ingatlanlázat, és most a cryptopénz spekulációt is.
Természetesen nagyon sok érdekes pszichológiai jelenség van a tőzsdén, a veszteségek után való futás, a sérthetetlenség érzése a kezdeti nyereségek miatt, és az objektív ítélőképesség elvesztése. Rengeteg rossz döntést lehet megfigyelni a tőzsdén, és ez az élet minden területén felhasználható tudás.
Anders Ericcson: Peak
(Magyarul megjelent: “Csúcsteljesítmény”)
Nem hétköznapi produktivitási könyv, de “okosabb” a többieknél. Félre David Allen a tennivalólistáiddal, és lépj elő Anders Ericcson az elmélyült gyakorlással! Anders Ericcson évtizedek óta tanulmányozza a csúcsteljesítőket, és az ő tanulási folyamataikat.
Többek között a Polgár testvéreket, akik hárman lányok tönkreverték a férfimezőnyt is sakkban, és az apjuk, Polgár László már a születésük előtt megjósolta ezt.
Lehet kicsi előrelépéseket elérni a produktivitással, de az igazi haladás a készségek fejlesztése. Ez pedig SOHA nem lesz kényelmes (a komfortzónából való kilépés feltétel), és egy folyamat hosszú távú fenntartását követeli meg. Produktivitással 10-50%-os javulást érhetsz el, folyamatos fejlődéssel pedig 3-400%-osat (ezek az én saját becsléseim).
Cal Newport: So Good, They Can’t Ignore You
Cal Newportnak van egy rossz híre a számodra. Nincs valahol a világon egy álomállás, amire ha végre rábukkansz, akkor örökké boldog leszel, és minden nap csodássá válik. Nem elég csak “követni a szenvedélyed”.
Amit tenned kell, az a karriertőkéd felépítése. Ez értékes készségek összessége, amik miatt értékké válsz egy munkáltató számára. Sajnos bármilyen vállalkozóval beszélek, mindenki panaszkodik, hogy mennyire jól megfizetnének egy megbízható embert, de nem találnak, mindenki csak “szükséges rosszként” gondol a munkájára (aminek a következményeképpen soha nem is lesz jobb a helyzet).
Évtizedről-évtizedre egyre kevesebb ember elégedett a munkájával (USA 1987-ben: 61% USA 2012: 45%). A “szenvedély hipotézis” miatt. De a jó munkahely nem az, amit megkapsz, hanem valami, amit megteremtesz magadnak munka és tanulás árán.
Steven Pressfield: The War of Art
(Magyarul megjelent: “A művészet háborúja”)
Ha azt mondom, hogy létezik egy olyan, hogy “kreatív feszültség”, akkor lehet nem is veszed magadra. Mert nem kreatív munkában dolgozol, mert nem vagy “művész”, pedig valamit mindenki alkot (create – creative).
És ha nem küzdöd le a kreatív feszültséget (amit Pressfield Ellenállásnak hív), akkor bizony mindig félni fogsz attól, hogy amit csinálsz az sz@r, és vagy szabotálod magad, vagy bele se kezdesz. Az “írói blokk” sokaknak ismerős lehet. Alkotói válságnak is hívják. De van egy hétköznapi formája is, az “imposztor szindróma”. Mégis ki vagyok én, hogy ilyen nagy dolgokra vágyjak?
“Sose felejtsd el: Ebben a pillanatban meg tudjuk változtatni az életünket. Nem volt soha egy pillanat, és soha nem is lesz olyan pillanat, amikor nincs meg az erőnk befolyásolni a sorsunkat. Ebben a pillanatban leküdhetjük az Ellenállást. Ebben a másodpercben leülhetünk, és megcsinálhatjuk a dolgunkat.”
Austin Kleon: Steal Like an Artist
(Magyarul megjelent: “Lopj úgy, mint egy művész”)
A civilizáció évezredei alatt rengeteg tudás gyűlt össze. Vagyis MUSZÁJ mások tudására építened. MUSZÁJ felhasználnod mások tudását, hogy előre tudj lépni, és eredetit alkothass később.
Bármikor meg akarok tanulni valamit, azzal kezdődik, hogy elkezdem imitálni. Ha egy új weboldalt készítek. Ha elkezdek egy szöveget megírni. Ötleteket KELL szereznie az embernek, és Austin Kleon nevén is nevezi a dolgot: ha egy valakit másolsz az plagizálás, ha sok embert, akkor az lopás.
Muszáj “lopni”. Salvador Dali, és a Queen is ezt tette a kezdetben, büszkék is voltak rá. És sok ember soha nem meri megtenni ezt a lépést, ezért nem is indul be a haladása. A lényeg, hogy elkezdj önállóan is értéket teremteni, amikor képes vagy rá.
Grant Cardone: The 10X Rule
Ha elképzelsz egy “tipikus” pénzéhes amerikai üzletembert, Grant Cardone nagyjából illeszkedik erre az alkatra. De hozzá kell tudni, hogy ő tényleg nagyon tud is. Értékesítői tréningekre és ingatlanbefektetésekre építette a vállalkozását, ez a könyv pedig a megszállott munkáról szól.
A 10X szabály egyszerű: dolgozz 10-szer annyit, mint mások, rakj bele 10-szer annyi igényességet, és meglesz az eredménye. Egy gondolat, amivel tökéletesen egyet tudok érteni: ha elképzeled, hogy mennyi munka lesz elérni egy adott célt, úgyis alá fogod becsülni.
Egyszerűen nem lehet arra építeni, hogy te csak dolgozgatsz és eléred a céljaid. Ha úgy tervezed, hogy “nekem elég a középosztályi élet”, akkor valójában kevesebb energiát fektetsz majd az életedbe, és még a jómódot SE éred el. De ha megszállottan annyi munkát teszel bele az életedbe, amennyivel csak rendelkezel, akkor minden jól fog alakulni, és boldogabb is leszel végül.
David McRaney: You Are Not So Smart
Az agyad átver téged. Brutális, hogy mennyi hibás döntést követünk el, amik akár az egész életben meghatározóak lehetnek, hibás érvelésre alapozva.
És szinte SENKIVEL nem találkozom, aki tisztában lenne a “confirmation bias”, vagy a “survivorship bias” fogalmakkal. Naponta látok valakit egy hülyeséget állítani, csak azért mert nem veszi észre, hogy összeválogatta a bizonyítékokat, amik az ő igazát támasztják alá, és figyelmen kívül hagyta azokat, amik ellentmondanak.
Ez a könyv fejezetről-fejezetre néz végig 48 módot, ahogy az agyad át tud verni téged, és ennek (sajnos) érzékelhető következményei lehetnek rövid időn belül.
Keith Ferrazzi: Never Eat Alone
Nagyon sokan panaszkodnak, hogy ma “csak az számít, hogy kit ismersz”. Ebből le kell vonni a következtetést, hogy az új kapcsolatok teremtésének képessége fontos. És ez a könyv pontosan erről szól, a Dale Carnegie könyvvel ellentétben, ez sokkal inkább egy rendszert hivatott az ember kezébe adni, amivel sokkal többször és tudatosabban kerülhet társas helyzetekbe.
Amíg a Carnegie könyv a beszélgetésre vonatkozó tanácsokat ad, ez sokkal inkább a szervezett kapcsolatépítésre, a személyes márka kialakítására és a gyakori hibák elkerülésére koncentrál. Időnként pedig üdítő változatosság 1-1 kiválóan kommunikáló ember módszerének kielemzése.
Michael Masterson: Ready, Fire, Aim
A “0-100 millióig seperc alatt” alcím erősen kiakasztotta elsőre a bullshit-méteremet, de ez a könyv valóban jó. A vállalkozásindítást 4 fázisra osztja, mindig más kihívásokkal néz szembe az ember, és más feladatokat is kell megoldani.
Az első fázisban a cél az eladás és értékesítés, de utána már sokkal inkább a termékfejlesztés, a csapatépítés, és az innovációhoz való visszatérés (már nagy cégként) a feladat. Nagyon nagy feladatot vett magára a szerző, ennyi dolgot lefedni egy könyvben, és sok téma felszínesen van csak érintve, (szerintem) elégtelen mennyiségű példával, de jó rálátást ad, hogy mire lehet számítani, és főleg mikor.
A könyv címe pedig igazán érdekes, arra utal, hogy a sebesség kulcs, és nem lehet a végtelenségig tervezgetni, kicsiben el kell kezdeni mindent, és utólag lehet a szükséges változtatásokat meghozni, ha valami javításra szorul (ami nekem is kiválóan működött vállalkozásépítésben).
Arnold Schwarzenegger: Total Recall
(Magyarul megjelent: “Emlékmás”)
Schwarzeneggernek konkrétan a legkisebb érdeme a testépítésben elért eredményei. Az, hogy odáig milyen tudatosan építette magát anyagilag is, és utána színészként és politikusként is miket sikerült elérnie a békés (unalmas) nyugdíjasévek helyett, az az igazán érdekes.
Azért szeretem az önéletrajzokat, mert nagyon koncentráltan láthatjuk a különböző összefüggéseket valakinek az életútjában. 100 oldalon belül átnézhetünk 10 évet, hogy 10 év munkája milyen eredményeket hozott. Ezt máshogy nagyon nehéz lenne felfogni. És Arnie életén aztán van mit megfigyelni, mert a tökéletes példája, hogy megéri egy életen keresztül a céljaidon tartani a figyelmedet.
Gary Keller: The One Thing
(Magyarul megjelent: “Az 1etlen dolog”)
Az “1etlen dolog” mindenkinek mást jelent, de mindenkinek egy dolgot kell kiválasztani, amire teljesen fókuszálnia kell, hogy elérje a kívánt célokat. Ez Gary Keller könyvének a fő gondolata, és ha nem is értek egyet (sok helyzetben ez remek tanács, sok helyzetben nem annyira), de tény hogy nagyon sokan aprózzák szét magukat, és ezért nem jutnak egyről a kettőre.
Azt tudni kell, hogy Gary cége a Keller-Williams az egyik legnagyobb ingatlanos cég az USA-ban, úgyhogy ez sokat elmond. És a saját bevallása szerint ehhez nem tennivalólistákra, hanem egy “siker listára” volt szükségük, ami tartalmazza legfontosabb feladatokat, amire a teljes fókuszuk kell, hogy kerüljön.
Ha ez megvan, akkor a további lépések a helyükre esnek. Tehát van egy kulcsszokás, amire épül minden más, és ami húzza maga után a fejlődést. Nem bántam volna, ha több példa van a könyvben, de a gondolat önmagában olyan sok különbséget jelentett, hogy mindenképpen ajánlani tudom.
Tim Ferris: The 4-Hour Workweek
(Magyarul megjelent: “4 órás munkahét”)
Azt hiszem senki nem lep meg, hogy sok tekintetben minta a számomra Tim Ferriss. Sokat utazni, vállalkozásokat építeni, értéket adni, kísérleteket végezni, folyamatosan tanulni, és tanulni arról, hogy hogyan lehet gyorsabban tanulni.
Ezt a könyvet nagyon régen olvastam, és rengeteg gondolat örökre megmaradt, azzal a gondolattal, hogy “lehet máshogy”. Nem is kell csóró nomádként, mások kegyére támaszkodni utazás közben, vagy fél évet pincérkedni fél év utazásért cserébe. És nem is kell megrohadni egy nagyvállalati szervezetben, hogy legyen költenivaló pénzed (csak szabadságod nincsen elkölteni).
Nem kell kompromisszumokat kötni, és az egész még sokkal jobb móka is, mint bármi más. Mivel régen olvastam, jó eséllyel nem is maradt meg minden apróság, ami pozitívan befolyásolta az életutamat, de a lista hosszú, és mindenkinek szükséges elolvasni ezt a könyvet.
Drew Whitman: Cashvertising
Nagyon, NAGYON okos könyv reklámszövegírási stratégiákról, és azt hiszem talán a legjobb betekintés a fogyasztói pszichológiába, és főleg, hogy hogyan lehet táncolni az emberek kapcsolóin. MJ DeMarco (Millionaire Fastlane) ajánlotta, és elsőre semmit nem értettem belőle, morzsákat leszámítva.
Aztán második körben elkezdtem egyre tudatosabban használni a tippeket. Ezt a könyvet elejétől a végéig és vissza is elolvastam, és mostanra fontos szerepet kap az arzenálomban. Kevés könyvet érdemes kinyomtatni, és minden egyes bekezdést jegyzetekkel ellátni, ez közéjük tartozik.
Ez a könyv a tökéletes példa arra, hogy kisvállalkozások mekkora előnyre tehetnek szert proaktív ügyfélszerzéssel, mint nagy márkák. Ezeket az elveket SENKI nem használja nagyvállalati környezetben. Nem is hallottak róla. Pedig hozza a pénzt, minden egyes hónapban.
Peter Thiel: Zero to One
(Magyarul megjelent: “Nulláról az egyre”)
Én úgy érzem, hogy itthon mostanra a startup szó azt jelenti, hogy “amire támogatást lehet kapni” (értsd: nem kell vásárlókat generálni, és a befektető pénzéből lehet fizetést felvenni, de nem kell mégse öltönyben járni az irodába). Viszont a startup a valóságban teljesen más dolog, Peter Thiel szerint exponenciális növekedésre képes vállalkozás, ami tízszer jobb megoldást nyújt egy problémára, mint bármi, ami korábban létezett (nem tartozik ebbe a kategróiába minden új vállalkozás).
Ez a könyv gondolkoztatott el először a geometrikus, vagy exponenciális növekedésről. Ha valami havi pár százalékot fejlődik, annak idővel hatalmas eredményei lesznek. Ezt a jelenséget szinte senki nem használja ki, és innen is jött a sokat mantrázott gondolatom, hogy havi pár százalék fejlődésre kell koncentrálnunk.
Mark Manson: The Subtle Art of Not Giving A F*ck
(Magyarul megjelent: “A lesz*rom rafinált művészete”)
Szerettem volna szeretni ezt a könyvet, de Mark blogja igazából minden szempontból jobb, mint maga a könyv. Ezzel együtt is rengeteg jó ötlet található a könyvben (amiknek a jelentős része a blogon is szerepel).
A könyv rögtön azzal a (nagyon szimpatikus) felütéssel kezd, hogy miért baromság a pozitív gondolkozás. Olyan, mint egy Snickers csoki, 2 másodpercig jobb minden, de hosszú távon le fog húzni. A negatív érzések viszont hívások az agyadtól, hogy valamit változtatni kellene.
Ez a könyv sok tekintetben a bölcs ellentéte a sok hurráoptimizmustól dagadó (de naiv) sikerkönyvnek. Igen, az élet néha unalmas, és szar. Igen, néha bizonytalan leszel, és fogalmad sincs, hogy merre tovább. Ez van. Minél kevesebbet rugózol rajta, annál jobban tudod élvezni a többi részét. Ahogy mondtam: bölcs tanácsok.
Dave Ramsay: The Total Money Makeover
Számomra ez a könyv azért fontos, mert itt szembesültem vele, hogy a legtöbben milyen hülye döntéseket hoznak a pénzükkel. Mivel 18 éves korom óta magamat tartom el, és folyamatosan növekedtem, ezért fel sem merültek olyan őrültségek, hogy részletre autót vegyek (minimális jövedelemmel), vagy fesztiválokon/nyaraláson költsem el az egész évben megspórolt pénzem (és persze volt bevételem már középiskola mellett is, elég jelentős ráadásul).
De ez még csak a kezdet. Hitelt felvenni az esküvőre? Nem érteni az inflációt? Úgy aláírni hitelszerződést, hogy csak a havi törlesztőt nézed? Nem akartam elhinni, hogy ilyenek léteznek.
A pénz egy nagyon fontos erőforrás, Dave Ramsay könyve pedig elég erősen az “ébredjél már fel, hát hülye vagy??” stílusban van megírva, ami szerintem pontosan a legjobb, hogy változás is bekövetkezzen.
Jim Loehr, Tony Schwartz: The Power of Full Engagement
A pénz fontos erőforrás, de az energia még fontosabb erőforrás. Ez a könyv az energiamenedzsmentről szól, hogy mire is érdemes elkölteni az energiádat, és hogyan tudod bővíteni a naponta rendelkezésre álló energiakapacitásodat.
Tipp: mindez ugyanúgy edzhető, mint egy izom. Az izmot is teljesen fókuszáltan kell használni, hogy erősödjön, és utána pihentetni kell. De ezután már nagyobb lesz a kapacitása. És a fókuszálásra való képesség hasznosságát már sokszor boncolgattam a blogomon.
Sokan panaszkodnak, hogy munka után folyton fáradtak, és ezért nem tudnak önfejlesztéssel foglalkozni. Nézd, ha semmi lelkesedés nincs benned a munkád felé, borsófőzeléket ebédelsz és péksütit reggelizel, aztán nem mozogsz semmit, akkor nem is csoda, hogy fáradt vagy. Ezen kellene változtatni a fókuszálással.
William Irvine: A Guide to the Good Life
Szinte elborzasztó, hogy az ókori sztoicizmus filozófiája mennyivel fejlettebb, mint a mai, 2000 évvel később élő átlagember gondolkodása az életről. A közhiedelemmel ellentétben a sztoicizmus nem “sztoikusságot” (érzelemmentességet) jelent.
A sztoicizmus sokkal inkább egy lélegzetelállítóan praktikus hozzáállás az élet nehézségeihez. Abban a korban, amikor 10-ből 9 gyerek nem élte meg az 5 éves kort, amikor változatos természeti és emberi csapások sújtottak mindenkit, szükség is volt érzelmi ellenállóképességre. És a sztoicizmus ezt adta meg az embereknek.
Minden fejlődés ellenére a mai átlagember nem boldogabb egy középkori embernél. Mert keveseknek van jelentőség az életében, és keveseknek van életfilozófiája. Irvine könyve ezt a problámát közelíti meg a sztoicizmus eszközeivel.
Shane Snow: Smartcuts
Nagyon okos könyv az “okos rövidítésekről”. A nagyon sikeres emberek jellemzően többet csinálnak annál, mint hogy keményen dolgoznak. Trendeket keresnek, és azt lovagolják meg, nem a hagyományos karrierutat járják be, és rengeteg dolgot kihagynak az életükből, hogy a haladásra tudjanak koncentrálni.
Általában nagyon szeretem azokat a könyveket, amik bizonyítják, hogy sikereket elérni az életben (bármit is jelentsen ez neked) egy tudomány. Lebontható lépésekre, és megfelelő megértéssel tökéletesen logikus ok-okozati folyamatot alkot. Ez a könyv ilyen.
A könyv 9 olyan tényezőt tárgyal, amiket máshogy csinálnak azok az emberek, akik rövid idő alatt (vagy fiatalon) nagy eredményeket tudnak felmutatni.
Martin Seligman: Flourish
(Magyarul megjelent: “Flourish – Élj boldogan”)
Ez a könyv egy tudományosan nagyon erősen alátámasztott gondolatmenet az igazi boldogságról. Martin Seligman évtizedek óta a pozitív pszichológia, a “boldogság tudományának” a szellemi vezére. Ebben a könyvben pedig azt fejti ki, hogy a boldogság hagyományos, hétköznapi definícióját ki lehet kukázni, hiszen sokkal inkább egy jóllétről érdemes beszélni.
Az igazi boldogság sokszor kellemetlen érzésekkel jár, és a pozitív érzések nem okoznak önmagukban boldogságot. “Depressziós celeb”, mond ez a szóösszetétel valamit? A PERMA modellről, és az eudaimónikus boldogságról itt írtam bővebben.
Röviden: képtelenség tartósan boldognak lenni jelentőségteli célok, fókuszált munka, mély kapcsolatok és folyamatos haladás nélkül. Ezt én is mondom saját tapasztalatból, és Seligman is komoly tudományos kutatásokkal alátámasztva. Egyszerűen a “műkörmös önfejlesztés”, a vonzás törvénye ezért nem fog működni. Mert ennél egy sokkal komolyabb munkát kell végezni a tartós boldogsághoz.
Konklúzió
Sok könyv kívánkozik még ide, de egy fókuszált listát akartam készíteni, ami olyan könyveket tartalmaz, ami egészen biztosan mindenki számára hasznos. A kérdés csak az, hogy mi a legsürgősebb cél a számodra.
Az elmúlt évszázadok és évezredek tanulságainak a begyűjtése fontos. Nincs kifogás arra, hogy valaki miért tolna ki magával annyira, hogy ne vegye igénybe ezt az óriási és fantasztikus lehetőséget.
Azért készítettem ezt a listát, hogy bármikor legyen egy hivatkozási pontod, ha keresel egy jó könyvet.
Megköszönöm, ha másoknak is felhívod a figyelmét erre a listára, esetleg elküldöd valakinek, aki sokat olvas, vagy megosztod egy releváns csoportban.
Sajnos nagyon sok a rossz tanács, és gyakran évekig a rossz úton jár valaki, mire egy gondolat, vagy egy könyv mindent megváltoztat.